Rocks, Minerals, Crystal Guide

Mik azok a sziklák
A kőzet geológiai anyagok szilárd tömege. A geológiai anyagok közé tartoznak az egyes ásványi kristályok, szervetlen, nem ásványi szilárd anyagok, például üveg, más kőzetekből letört darabok, sőt még a kövületek is. A kőzetekben lévő geológiai anyagok lehetnek szervetlenek, de szerves anyagokat is tartalmazhatnak, például a szénben megőrzött, részben lebomlott növényi anyagokat. Egy kőzet csak egyféle geológiai anyagból vagy ásványból állhat, de sok több típusból is állhat.

A kőzeteket három fő kategóriába sorolják a kialakulásuk alapján. Magmás kőzetek keletkeznek, amikor az olvadt kőzet lehűl és megszilárdul. Az üledékes kőzetek akkor keletkeznek, amikor más kőzetek töredékeit eltemetik, összenyomják és össze cementálják; vagy amikor ásványi anyagok csapódnak ki az oldatból, akár közvetlenül, akár egy szervezet segítségével. A metamorf kőzetek akkor keletkeznek, amikor a hő és a nyomás megváltoztatja a már létező kőzetet. Bár a hőmérséklet nagyon magas lehet, a metamorfózis nem jár együtt a kőzet olvadásával.

A kőzet bármely természetben előforduló kemény szilárd tömeg. Összetételét tekintve ásványi anyagok halmaza. Például kvarcból, földpátból és csillámból álló gránitkőzet stb.

Mik azok az ásványok
Az ásvány olyan elem vagy kémiai vegyület, amely normál körülmények között kristályos, és geológiai folyamatok eredményeként keletkezett. Ilyenek például a kvarc, a földpát ásványok, a kalcit, a kén és az agyagásványok, például a kaolinit és a szmektit.

Az ásványok a természetben előforduló elemek vagy vegyületek. A legtöbb szervetlen szilárd anyag (a folyékony higanyt és néhány szerves ásványt leszámítva), és kémiai összetételük és kristályszerkezetük határozza meg.

Az ásványok könnyen azonosíthatók számos fizikai tulajdonság alapján, mint például keménység, fényesség, csíkozás és hasadás. Például az ásványi talkum nagyon puha és könnyen karcolható, míg az ásványi kvarc meglehetősen kemény és nem olyan könnyen karcolható.

Kristályok
kristály, minden olyan szilárd anyag, amelyben az alkotóatomok meghatározott mintázatban helyezkednek el, és amelynek felületi szabályossága a belső szimmetriáját tükrözi.
Minden ásvány a hét kristályrendszer egyikében képződik: izometrikus, tetragonális, ortorombikus, monoklin, triklinikus, hatszögletű és trigonális. Mindegyiket az egységcella geometriai paraméterei különböztetik meg, az atomok elrendezése, amely a szilárd testben ismétlődik, és így létrejön a látható és érezhető kristálytárgy.

Minden kristályban közös a rendkívül jól szervezett molekulaszerkezet. Egy kristályban az összes atom (vagy ion) szabályos rácsmintázatban helyezkedik el. Például a konyhasó (NaCl) esetében a kristályok nátrium- (Na) ionok és klór (Cl) ionok kockáiból állnak. Minden nátriumiont hat klórion vesz körül. Minden klóriont hat nátriumion vesz körül. Nagyon ismétlődő, pontosan ettől lesz kristály!

Drágakövek
A drágakő (más néven finom drágakő, drágakő, drágakő, féldrágakő vagy egyszerűen drágakő) egy ásványi kristálydarab, amelyet vágott és csiszolt formában ékszerek vagy egyéb díszek készítésére használnak.

A drágakövek olyan ásványok, kőzetek vagy szerves anyagok, amelyeket szépségük, tartósságuk és ritkaságuk miatt választottak ki, majd vágtak vagy csiszoltak és csiszoltak ékszer vagy más emberi díszítés készítésére. Annak ellenére, hogy a legtöbb drágakő kemény, némelyik túl puha vagy törékeny ahhoz, hogy ékszerekben használhassák, ezért gyakran kiállítják a múzeumokban, és keresik a gyűjtők.

Drágakövek színe
A drágakövek szépségükben változatosak, és sok közülük lenyűgöző árnyalatok és színek széles választékában kapható. A legtöbb drágakő durva állapotban csekély szépségű, közönséges kőnek vagy kavicsnak tűnhet, de szakképzett vágás és polírozás után látható a teljes szín és a csillogás.